Az egyik számomra leghasznosabb terápiás segédeszköz a köpöly. És ennek már 10 éve. Sok technika és koncepció, eszköz fordult már meg a kezemben, én egyszerűen mindent kipróbálok, de a köpölyvalahogy  örök. Akárhogy is gondolkozzak épp egy eset megfejtésén, a köpöly megtalálja benne a helyét – nem azért, mert én AKAROK köpölyözni (nem lenne korrekt a pácienssel szemben, ha az én számíze szerint választanék terápiát és nem aszerint, neki mi KELL), hanem mert olyan sokféle képpen lehet felfogni egy trakciós terápiát (a köpölyt), hogy újra és újra előkerül.

A köpöly mozgásterápiás (kicsit fasciális, kicsit neurós) szemmel:

• izomlazító – az izmok tónusát a központi idegrendszer állítja be úgy, hogy az éppen abban a pillanatban a lehető legbiztonságosabb legyen (biztonágosabb, mint szükséges! – tehát olyan ingert kell szolgáltatni, ami biztonságot nyújt az agy számára. A köpöly egy trakciós gyenge vagy erős inger. Ha megfelelő erővel (nem túl nagy) teszem fel, ezzel sympaticotonus-csökkentést lehet elérni, ami relatív parasympaticus többletet eredményez, ami okán az izomtónus azonnal csökken, az izom relaxált(abb) állapotba kerül)
• javítja a flexibilitást – az izmok flexibilitása, ha csak szövettani szempontból nézem, kötőszövetes eredmény. A kötőszövet flexibilis állapotához néhány dolognak adottnak kell legyen – megfelelő lokál keringés mint ér, mind nyirok, mind ECM (fascia sejtközi állománya) szempontjából. Amennyiben a fascia nem jól átjárható, ezek a keringési folyamatos valamilyen mértékben gátoltak lesznek, ami a szövetek ellátottságát rossz irányban befolyásolja. A flexibilitás elasztikus típusú rostok biztsítják, ezek fehérjék, melyeket a fascia sejtejei, a fibroblasztok termelnek. Nekik ehhez kell a jó keringés. Ha ezt biztosítjuk, legalább már az élettani háttér már adott lesz a flexibilitáshoz.
• gyorsulnak a mozgások – mozgások gyorsaságának engedélyezését az agy végzi. Sokkal hamarabb lassít minket, mint hogy az a mozgáspálya vagy épp a sebesség már kicsit is veszélyes lenne. Mit kell tehát tenni? Megnyugtatni az agyat. Mivel? Lokál keringésjavítással, hogy tisztább infó érkezzen a szövetből az agyba, lokálisan a szöveti összenövések fizikális felszabadításával, hogy ez se gátoljon fizikálisan. Ezekre való a köpöly akár finom trakciós ereje és lásd „izomlazító“ hatás, valamint a kissé erősebben felrakott köpöly fizikális ereje, a páciens aktív mozgatásával – hogy az adhéziók egyszerűen szakadjanak el.
• nő a mozgásterjedelem – a ROM-ok beállítását az agy végzi (amennyiben nincs extra anatómiai akadály, pl álízület, ízületi rögzítés, összehegesedés, stb), amihez – talán már nem meglepő – mi kell? Megnyugtatni az agyat. A köpöly eleve kis trakciós ereje vagy a nagy erővel felrakott köpöly nagy trakciós ereje általi azonnali sympaticus sokk után fellépő parasympaticus relaxáció épp megfelelő is lesz.
• erőteljes lokál keringésserkentés, vérbőség valósul meg – kimérték: a köpöly 400% lokális anyagcsere-serkentést ér el. A levétel után (kb 2 perc) ez szépen lassan cseng le, nem azonnal zuhan vissza. Adjunk mobilizációs házit a páciensnek, maradjon mozgásban! Mi a köpöllyel csak szövetet mobilizálunk, mozgásban neki kell maradnia!
• erősen javuló szöveti oxigenizáció, tápanyagellátás – ha jó helyi keringést biztosítok, az maga a jobb oxigenizáció és a bőségben érkező tápanyagokat jelenti, a végre jól eláramló anyagcsere-végtermékekkel egyetemben. Ezt is meg tudjuk csinálni köpöllyel. No, ezért is kerül elő olyan sokszor a terápiában a köpöly.

2016 óta igyekszem a köpölyt fasciálisan is megmagyarázni magamnak, hogy még jobban értsem mit csinálok a pácienssel. Ha értem, mit művel az eszköz a kezemben, találkozhat a legoptimálisabban páciens és panasz.

A köpöly inkább fasciális szemmel:

• adhéziókat old – ezért lilul be a helye, mert az adhézió fogságában lévő kapilláris nem nyúékony (mert az adhezió nem nyúlékony, a kapilláris még csak az lenne), ezért a szövet felemelésekor az adhézióval együtt pirinyó kapillárisok is szakadnak. Az immobilizálás (mert operálták, mert szakadt, mert törött, vagy mert „csak“ fáj, ezért nem használja, vagy mert „csak“ fél, ezért nem használja, vagy mert ülőmunkát/állómunkát végez, ezért nem használja) igen hamar (órákban mérhető) időtartamon belül aprócska, majd egyre nagyobb térfogatú pókhálókat, filces összekócolódásokat eredményez. A testben sokminden összetartozik más dolgokkal. Gondljuk csak át: a térdemet nyújtó izmok együtt kell mozduljanak, amikor felállok guggolásól, de nem ragadhat hozzá olyan izomhoz, aki hajlít, mert akkor nem fogok tudni nyújtani. Ugyankkor ezen összeragacsosodások megtörténnek (a testen bárhol), és ha elég nagy fizikális erőt képviselnek, akkor mozgásokat fognak gátolni, szűkíteni, lassítani, ízületeket fognak instabilizálni. Az edhéziókat tehát keresni kell és fel kell szabadítani, ha az lehetséges.
• hegeket szabadít fel – a heg és adhézió közötti különbség nem sok. A hegnél volt sérülés, a szövet magát újra megvalósítani nem tudja, ezért pótszövet, kemény, feszes fascia épül be: a heg. Az adhéziónál az összenövés úgy jön létre, hogy nem ovlt a múltban a területen sérülés. Az adhézióhoz immobilis állapot kell. A heghez sérülés. Az adhézió megoldható, a heg sosem múlik el, de a heg
• a fascia superficialis mobilizálásával javul a lokális propriocepció – a proprioceptoraink 85%-a a felszínes fasciában van, ha az ő működési körülményeik adottak, az agy tisztább képet kap a perifériáról, így pontosabban tudja azt szabályozni. Javul a nyirokelfolyás (hiszen a felszíni nyirokutak és a kisebb nyirokkapillárisok a felszínes fasciában vannak), csökken a nocicepció („már nem annyira vészes a helyzet“ – üzenik a szabad idegvégződések az agynak), többek között a javuló keringés, tehát javuló lokál kémia miatt
• a felszínes fascia mobilizálásával a lokál szövet oxigénellátása, a széndioxid eláramlás fokozódik, a tápanyagok odaáramlása és az anyagcsere-végtermékek elfolyása jobb lesz
• a felszíni mobilizálás miatt a bőridegek elakadásai megoldódnak, zsibbadások, kisugárzások szűnnek meg, amennyiben azok nem gyökiek vagy egyáltalán: valós neurológiaiak voltak
• trakciós terápia, amire az egyik fajta mechanoceptor (Ruffini) reflektórikus relaxációval reagál a kötőszövetben, ami okán „lazul az izom“ és „az „izom nyújthatósága nő“

2017 óta pedig már egyre inkább neurológiai szemmel is tekintek erre az eszközre. Kettő, erősen neurológiai szemléletű oktatótól kapottak alapján ismét más szemmel nézek a köpölyre és egyre komolyabban is megmagyarázható ez a többezer éves terápia.

A köpöly neurológiai szemmel:

• erős mechanikai inger, mely gyorsabb vezetésű, hisz rostjai gazdagon mielinizáltak, ugyanakkor a nociceptorok lassú vezetésűek, mert rostjaik mielinizálatlanok. Továbbá az erős mechanikus inger aktivál egy inhibíciót is, ami a nocicepció (veszélyérzékelés) csökkenéséhez vezet még az azonos szegmens hátsó és középső szarvában a gerincvelőben. Összességében a köpöly csökkenti az agyi félelmet egy testi állapottal szemben.
• a propriocepció javításával csökken a test stressz-szintje, így akárhol is köpölyözzek valakit (lokál vagy a közelben, távolban, teljesen mindegy), jobban látja az agy a perifériát, jobb lesz a predikciós képessége, így ki tudja találni, mi történik a testtel a következő pillanatban és ez megnyugtatja az agyat. A félelem és a bizonytalanság az agy legnagyobb ellenségei. Csökkent tehát az agyi félelem, ami miatt már nem válaszol olyan hevesen, esetleg már nem fáj az a testtáj. Akkor se, ha hozzá se értem köpöllyel a régióhoz. Emiatt sem szabad aggódni azon, ha valahol nem köpölyözhetek… csinálom felette vagy alatta.
• az erős szenzoros inger egy testtájon javítja a propriocepciót a nem is érintett szomszédos testrészeken is (ez fent történik a cortexben, lásd humunculus áthallások)
• az erős szenzoros inger javítja a motorikát a kezelt területen, de a szomszédos területeken is, pedig hozzá se értünk (ez is fent történik a cortexben, szintén a humunculusra kell gondolni)

A köpöly a Hagyományos Kínai Orvoslás szerint:

• pangásokat oszlat szét, szűntet meg
• elakadt Qi – és Vér-áramlást rendez
• harmonizálja a Yint és a Yangot
• önmagában Yangos jellegű kezelés, tehát Yines választ ad (relaxáció) – talán a legkevésbé befogadható magyarázat a nyugati medicinán nevelkedett terapeuta számára. Mégis érdekes látni, hogy egy különleges koncepcióban hogyan magyarázták meg ugyanazokat a tesi eredményeket.

Akárhogy is nézem, a köpöly egy örök partner a kezelőmben, ez most már minden bizonnyal így is marad. 

Amit én használok, az egy 19 db-os NonDolens készlet, most már 6 éves. A világon semmi baja, pedig hullik gyakran, és éri bőséggel fertőtlenítő. IDE KLIKKELVE lehet elérni a készletet, ITT PEDIG hozzá az online oktatást. Csak ajánlani tudom!

További jó köpölyözést minden kollegának!

Quastné Rigó Katalin

ORIOLUS-MED