Páciensem felsővezető, magas állami beosztásban, közel 300 ember a keze alatt, kemény stressz napi szinten, komoly felelősség és minden, ami ezzel jár… 10 éve kapta a kinevezését, akkor kezdődött a kálváriája. Ő legalább is ezzel kötötte össze és ezt a stresszhez való kapcsolást folyamatosan ki is hangsúlyozta. 10 éve olyan szinten szédül, hogy egyenesen nem tud megállni. Fél évenként komoly kivizsgálásokon vesz részt. Neurológia, mellkas és koponya CT-k és MRI-k, kardiológia, nyaki rtg, nyaki UH-ok. Folyamatosan és követekzetesen minden negatív. Ahogy ő fogalmazott: „Elfogyasztottam már a legnevesebb neurológusokat, kardiológusokat, manuálosokat“…, aztán küldött orvos feleségem ide kezelésre… nehéz ám ekkora rám rakott teherrel józanul látni egy páciens. Igyekeztem tehát valahogy nyugodt maradni és úgy gondolkodni, mintha még egy szót se mondott volt…. csak egyszerűen szédül.

Úgy mint bárki mást, alapos kikérdezéssel kezdtem. Rákérdezek az operációkra, balesetekre, törésekre, szakadásokra, hegekre, tetoválásokra, testékszerekre, IR-re, cukorra, alapbetegségekre, tumorra, állandó gyógyszerekre és étrendkiegészítőkre, hölgyeknél mindenre, ami a terhességeket vagy hiányukat, szüléseket, császárt illeti, továbbá a vízfogyasztást, alvásminőséget, stressz-szintet, mozgás rendszerességét és minőségét faggatom ki. Ezt követi a páciens panaszainak meghallgatása, orvosi diagnózisok és a vizsgálat. FMA-val kezdek, hiszen látnom kell, mire képes itt és most ez a test fizikálisan. Páciensem állásban billegett, már állni se tudott egyenesen… és ezt 10 éve. Végigteszteltük a test összes ízületét, a tesztek 95%-ban negatívak voltak. A szédülést teszteltük a szemére és a belső fülre, ezen rendszerek kikapcsolásával nem tudtuk az állapotot rontani. Szédülése mértékét állásban 10/10-nek kategorizáltuk, ez volt a kiindulási állapot, amihez eredményeinket majd mindig viszonyítjuk.

A szédülés hátterében számtalan nagy testi okcsoport húzódhat meg: látászavar, belső fül működési zavar, propriocepciós zavar. Ha a perifériás látásunk romlik, a test a látott képet nem találja összhangban a többi beérkező információval és többek között akár szédüléssel is reagálhat. Ha a belső fül sérült (páciensemnek gyerekkorában 10-szer szúrták középfülgyulladás miatt a fülét, tehát akár a félkörös ívjáratok is lehetnek hegesek), akkor az onnan érkező infó zavaros, nem kooperál a látott képpel, az agy akár szédüléssel is reagálhat, hogy a testet leültesse, nehogy megsérüljön. A propriocepciós zavar a felszínes fasciában található 100 millió érzékelő idegvégződés rossz működését jelenti. Testünk proprioceptorai (térérzékelők, akik arról informálják az agyat, épp hogy áll a test a térben) 85%-a a bőr alatt találhatók. Ha ezek környezete nem megfelelő (kiszáradt, nem mobilis befogadó kötőszövetes környezet), akkor rossz információt szolgáltatnak az agynak, ami a látott és egyensúlyozószervből kapott adatokkal nem passzol össze, emiatt az agy akár szédüléssel is reagálhat, hogy a testet leültesse, lefektesse, nehogy megsérüljön.

Ezen felül szédülés lehet a jele a nyaki és koponyavérellátási zavaroknak, mellkasi strukturális zavaroknak, a szédülés lehet izomeredetű, strukturálisan idegi eredetű, koponya-csonthártya eredetű, belső szervek közül leginkább máj és epe eredetű, valamint lehet a pszichés félelem jele. Nehéz a terapeuta dolga, ha szédülést kell megoldjon, annyira szerteágazó, ami csak lehet a háttérben.

Páciensemmel közösen tűztük ki a célt, mit szeretnénk elárni és vele mondattam azt ki: „Legyen magasabb a stressztűrő-képességem, mert azóta szédülök, amióta ekkora rajtam a nyomás“. Központi idegrendszeri kiegyensúlyozó technikákkal kezdtem:

• a test 8 diaphragmájának nyitása – ezek a testben található harántirányú kötőszövetes lemezek, a test egyes üregrendszerei közötti belső nyomást egyenlítik ki és átjárhatóságuk fontos az egyes régiók jó vérellátása szempontjából.
• a nervus vagus perifériásan elérhető szakaszának manuális felszabadítása – a X. agyideg az összes belső szerv vegetatív ellátását végzi. Ha nem mobilis, az összes belső szerv szabályozása sérül, ami komoly stressz a testnek.
• mellkas mobilizáló technikák – a szív, a tüdő tehermentesítése és a légzés javítása céljából végeztem. Jó légzés nélkül nincs jó testfunkció, semmilyen se. A stresszmentesség alapja a jól mozgó diaphragma abdominale, pericardium, szív és teljes thorax.
• fül fasciák nyújtása -a technika a dura matert (kemény agyhártya), a falxokat és tentoriumot (agyféltekéket és kis, valamint nagy agyat elválasztó vitorlák) lazítja, ami az agy jó vénás és nyirokelfolyását biztosítja. Alapvető egy stresszmentes testi funkcióhoz.
• májmobilizálás – ha belszerv, akkor a máj az, ami mindennek a meghatározója. Befolyásolja az izomtónust, ritmus ad a többi szerv mozgásának, komoly hormontermelő szerv, anyagcserét szabályoz. Ha feszes a tokja, a testi stressz-szintet jelentősen megemeli, ráadásul a feszes májtok kifejezetten szédülést generáló állapot.

Miután mindennel végeztem és már csak 5 perc volt az első alkalomból, gyorsan visszateszteltünk. Eredmény: SEMMI. Apró lélegzetvétel után egyet tudtam: nem stressz-eredetű a panasza. Nagyon sokat tanultam az első alkalomból: Soha terapeutát ne befolyásoljon a páciens!! Csak mondta, hogy a stressz, meg így a stressz és úgy a stressz… és ha szabira megy jobb lesz, és ha bemegy romlik, és azóta rosszabb, hogy ott dolgozik… hagytam magam szépen bevezetni a csőbe. Lényegében elvégeztem egy hatalmas stressz-terápiát, ahelyett, hogy teszteltem volna a propriocepciót (1 perc), azt kizárva biztos lenni benne, hogy a gond stressz eredetű.

Jöhetett tehát az egyetlen, ami maradt: propriocepció tesztelés és terápia. 1 perc alatt a test összes nyomásérzékeny proprioceptorának adtam egy hatalmas ingert: visszateszteltünk, szédülés 10/3 !!!

Kijelenthettem az első kezelés után, hogy a szédülésének lényegesen kevesebb köze van a stresszhez, mint ahhoz, hogy a felszínes fascia idegvéződései rossz kémiai környezetben működnek. Házi feladatnak a 312-meridiángyakorlat testcsapkodását adtam.

Második alkalommal mind a négy végtagon Flossoltunk (kompressziós terápia) és ahol lehet, köpölyöztünk (trakciós terápia) és dinamikusan nyújtottunk. Ez 3 inger az 5 közül, amire a proprioceptorok reagálnak. Szédülés alig volt kezelés végére észlelhető. Házi feladatba a test erős szorítással végigmarkolgatását kapta napi 1x.

Harmadik alkalommal úgy érkezett páciensem: „Csak a tisztesség hozott el kezelésre“ – egészen megrettentem. Biztosan teljesen visszaesett az állapota, rosszul van, csődöt mondtam. Kérdezem hát, miért? Ezt hogy érti? „Annyira jól vagyok, semmi tünetem, este gondolkodtam, hogy lemondom az időpontot, de a tisztesség hozott el, hogy csak nem mondom már le, amit megígértem“ – 5 tonnás kő esett le rólam… már nem csináltunk propriocpetív kezelés, volt a a lapockáján egy terület, ami bal vállba és mellkasba előre komoly mellkasi szúrást provokáltak. Kb 15 csonthártya-irritált helyszínt találtam a lapockán, ezeket kikezeltük.

Páciensem lényegében 3 alkalommal összesen 70 perc kezelés után 10 évnyi szédülés után teljes panaszmentességgel, időpont nélkül távozott.

Quastné Rigó Katalin – Oriolus-med