Számtalan csodás beszámolót kapok napi szinten országszerte dolgozó kollegáimtól, amikből újra és újra a leglátványosabbakat változtatás nélkül teszem közzé.
Dr. Hegedűs Józsefné Enikő gyógyszerész, természetgyógyász, mozgásterápiás szakember beszámolója.
November elején egy kétségbe esett anyuka hívott fel, mondván talán én vagyok az utolsó reményük. 16 éves, korábban aktívan sportoló lánya egyik napról a másikra nem tudott lábra állni és iszonyatos fájdalmai vannak. Bal alsó lábszára görcsszerűen fáj már pár lépés után, fehér, hideg és nem tartja meg. A fejemben megszólalt a vészcsengő, érszűkületre gyanakodtam. Elmondta, hogy minden laboreredménye tökéletes, a Doppler nem mutat érszűkületet, nincs trombózisa (életkorából adódóan, ha fogamzásgátlót szedne, ennek nagy lenne az esélye), CT eredményre várnak, idegorvos, érsebész látta. Megbeszéltük, hogy ha minden eredményük meg van, újra hív.
2 nap múlva, egy paksaméta negatív lelettel és a Sudeck diagnózisával hívott vissza. Találkoztunk. Alapos kikérdezés előzött meg mindent. A leányzó versenyszerűen vívott, amíg 2 évvel ezelőtt lett egy bokaficama és Achilles húzódása. 3 hét szigorú pihentetés, lézeres kezelés és fizikoterápia után tünetei elmúltak. Fél év után a tünetei újra jelentkeztek, ismét szigorú pihentetés és jobban lett, de a bokája nem bírta a túlzott terhelést és az aktív vívást abbahagyta. 2018 nyarán fájdalmai miatt újra a sportkórházban kötött ki, ahol gyógytorna után szeptemberben sűrített oxigénes kezelést kapott a szövetek fellazítására. Októberben végén este elkezdett fájni az Achillese, éjjel éles fájdalom jelentkezett, másnap nem tudott lábra állni. Most a Sudeck diagnózissal és értornával engedték haza.
Mankóval tud csak menni, teljesen instabil még az állása is, dorsal- és plantárflexio 0 (a lábfej fel- és lefeszítése), a malleolusok (bokacsúcsok) körül CD-ket (csonthártyairritációk, fájó, szúró pontok), az Achillesen CD-ket és több TB-t (húzó égő fájdalomvonalak) mutatott és mintha az ugróizületben is lenne egy falt disztorzió (fájdalom bent az ízület mélyében). Mivel alapállapotban is iszonyatos fájdalmai voltak, így nem tudtam, mennyire fogunk haladni, minden mozdulatom az engedélyével történt és őszintén megmondtam, nem merek semmit se ígérni.
Első körben a bokaficamból visszamaradt disztorziókat (elváltozások, torzulások, rossz funkciók) próbáltam megszüntetni. Hősiesen viselte a kezelést, a lába átmelegedett, a fájdalom csökkent, lett dorsal-és plantarflexió, viszonylag stabilan tudott álni, de még járni nem nagyon. Zöld flossal (gumiszalaggal végzett kompresszió) aktívan kezeltük a lábujjtól térdig , hogy a sok pihentetés miatt összetapadt fasciákat (kötőszövet) újra mobilizáljuk. Eddig jutottunk, a teste ennyit bírt a fájdalomból. Otthonra kapott zöld flosst, megmutattam, mit kell naponta tenniük és a boka mobilizálására fascia tréning lett a házi feladat.
Mivel elmentem közben 2 hét szabira és a suli miatt kiszámíthatatlan volt, mikor tudnak jönni, telefonon tartottuk a kapcsolatot. Szorgalmasan csinálta a házi feladatokat, 3 nap múlva már fájdalomcsillapító nélkül is elviselhető volt a fájdalom. Otthon próbált mankó nélkül járni, de a suliban még kellett. Elhatározta, hogy meggyógyul és februárban síelni fog. December 13-án találkoztunk újra. Nagyon sokat nőtt a mozgásterjedelme, bár még mindig mankót használ, de biztosabb lett a járása. Már nem hideg állandóan a lába. Az Achillesen mutatott CD-t és több TB-t. A CD kezelése viszont nem működött, a fájdalmak erősödtek. Ekkor újra kellett gondolnom mindent és Eric Hebgentől tanult nagyon finom fascia technikákhoz nyúltam. Megkerestük, hogy hol vannak a TB-k és azok lefutása mentén 1,5 centiméterenként haladva, addig toltam finoman a vonalakat, amíg megszűnt a fájdalom. Hogy a fájdalmait jobban tolerálja, mindezt nem szárazon, hanem egy nagyon kevés masszázsolajat használva dolgoztunk 1 órán át, míg eltűntek a TB-k. Azok lefutása egybe esett a főbb erekkel és idegekkel, így az azokat körbevevő fascia rétegek összetapadása állt minden hátterében. Eszközösen kezeltem még a teljes vádli felszíni fasciáit. Szinte nem maradt a kezelés végére a fájdalomból, stabilan állt, gond nélkül ment mankó nélkül. Maradtak a házi feladatok kicsit kiegészítve, megtanítottam, hogyan tudja finoman kezelni azokat a részeket, ahol visszatér a fájdalom és kapott gyakorlatokat, hogy az agya is újra tudja, hogy màr nem fáj.
Óév búcsúztató ajándékként tegnap hívott az édesanyja, hogy 4 napja már elő se veszi a mankót, alig-alig van fájdalma és épp akkor ment el a kutyákkal sétálni! Még nem értünk a kezelés végére, de ha így haladunk, februárban síelni fog! Most itt tartunk, de repes a szívem nagyon!
Hegedüs Józsefné dr., ügyvezető, Jóba Patika Kft., www.turulgyogyszertar.hu
ORIOLUS-MED