3 hete kezdtünk el együtt dolgozni. Felnőtt korban diagnosztizált csípőficamos, ami ilyen módon nyilván soha nem volt kezelve. Panaszai mindig is voltak, pár éve enyhe fájdalmai lettek a jobb lágyékban, egy vonal mentén, csípőhajlításban és közben a combot befele forgatva. Eljutott oda, hogy az életminősége jelentősen romlott, állandó, kemény fájdalommal élt, éjjel alig bírt feküdni, a kocsiból alig tudott kiszállni, a jobb lábát ki kellett rakja.
Nekikezdtünk a közös munkának. Ma láttam harmadjára, tehát eddig 2 kezelésünk volt 3 hét alatt. Egy 100-as fájdalomskálán, ahol a panasz összképe (fájdalom, életminőség romlás, mozgékonyság, terhelhetőség, erőnlét, éjszakák minősége) a legrosszabb esetben 100-ast kap, és ha minden tökéletes, az a 0 (értsd „semmi bajom nincs“), mai nap 50-est adott, tehát 2 kezeléssel a nagy összekép borzalmai a felére csökkentek.
A mai nap megint vizsgáltunk, majd kezeltünk. Eddig Flosst, FDM-et és a végén tapet kapott, de az FDM-et nagyon rosszul viselte, ezért ma kíméletes voltam.
Mit is csináltunk ma?
Köpöllyel kezdtem, azonnal aktív bemozgatásban. Kapott bőven a fascia thoracolumbalis, majd az Iliotibialis tractus is. Kétszer is átpakoltam a köpölyöket, mindig oda, ahol előtte még nem volt. A gerinc és a csípő minden mozgását kértem, amikor a köpölyök fent voltak. Bő 5 percig tartott egy sorozat mozgatás. A mozgatás intenzitását ezután kettlebellel növeltük, 10 kg súlyt emeletettem vele sorozatokban.
A köpölyözés az elején nagyon-nagyon fájt neki, alig bírt mozogni velük. Kb 1 perc alatt engedett annyit a kötőszövet, hogy már teljesek lettek a mozgásterek és a fájdalom elmúlt, amit a köpöly okozott. A köpölyök nála mindig durva lila foltokat hagynak. Ennek az az oka, hogy a köpöly alatti mozgatással (ez a cél) az adhéziókat (kötőszöveti összenövések) felszaggatjuk (ez fáj). Ezzel a régi, krónikus állapotot „akutizáljuk“: magyarán sérülést okozunk a kötőszövetben, így ott megindul egy új gyógyulási folyamat. Ekkor kell aktív mozgásban maradni (házi feladatban gyakorlatsor), mert akkor nem nő össze újra minden mindennel és jól zajlik le a gyógyulás.
A köpölyözés után újabb fascia-mobilizálás következett: Floss.
Három sorozatot kapott hosszú, kemény szalaggal, 50% húzással, aktív mozgatásban, terhelve 10 kg súllyal. Guggoltattam és deadlifteket csináltunk. Egy idő után a sok guggolástól, emelgetéstől elfáradt, akkor súly nélkül csak mobilizáltuk a csípőt, derekat, sok-sok síkban, tehát fasciális hangsúllyal, a szigorú tengelyekből kilépve. A 3 sorozat floss egyre feljebb haladt: az első az IT-re került fel, a második az It tetejére, a trochanter majorra és az alsó lumbális szakaszra, a harmadik sorozat a sacrális-lumbális szakaszt fedte be.
Kicsit SMR-hengereztünk: a hátsó fascialáncon egészen distálisan, illetve a középben. 
Miután jól átmozgattam, és már igencsak szuszogott, felfektettem az ágyra és ismét köpölyözés következett. Olajjal és csúsztatva. Megint nagyon fájt neki, így a csípőn egyáltalán nem tudtam csúsztatva dolgozni. Nem akartam felesleges fájdalmakat okozni, így a köpölyöket 10-10 percre hagytam fent a csípőn – egy sorozat „valahol“, majd egy sorozat ott, ahol addig még nem volt.
A kezelés végére igencsak elfáradt. Már remegtek a lábai – elég sokat guggolt és emelt súlyt.
Provokáltuk a fájdalmát: nem volt. Eddig még nem jutottunk el idáig az első két kezelés során: mindig provokálható volt a totál fájdalom, csak majd napokkal lett egyre jobban. Most már csak a fele fájdalomból indultunk ki és a kezelés végére a csípőflexiós-berotációs mozdulat se tudta provokálni a fájdalmát.
Két hét múlva újra látom. Reményem, hogy már csak 30-40%-osra tegye a panaszát. Célunk, hogy újra tudjon röplabdázni és biciklizni. Megígértem neki…
Quastné Rigó Katalin