Szerzők: Marco Congia és Quastné Rigó Katalin

A fociból mindenki ismeri: a sérültet orvosok mellett gyógytornászok is felügyelik. A pálya széléről figyelik a profikat, pillanatokon belül felismerik a sérülésmachanizmust és már a legkorábbi időszakban egy sérülés után kialakítják a kezelési tervet, aminek köszönhetően a játékost hamar vissza lehet küldeni a pályára. A terápiás eljárásokat igen célzottan folytatják le, bízva saját tudásukban és a tudomány által mondottakban. De hogyan is néz ki az evidence based (bizonyítékokra alapozó) tudmány az inverziós trauma esetében ma: védelem, pihentetés, jegelés, kompresszió, felpolcolás (PRICE modell) – még mindig így kell csinálni vagy már korán megindulhat a terhelés?

Balesetesen kialakuló sérülésekkel gyakran találkozni. Ezek után sokszor úgy gondoljuk, hogy a sérülés bizonyára hatalmas hatással lesz a sérült további életére. Ezek a következmények 4 csoportba oszthatók a traumatológiában:

• a mobilitás szűkülése vagy elvesztése
• terhelhetőség-csökkenés
• jelentős fájdalom a sérült területen
• trauma okán kialakult lelki tényező

Az akut időszakban az orvosé az elsődleges feladat, az utókezelés és a rehabilitáció a gyógytornászokra hárul. Manapság már egy sor terápia áll rendelkezésre a sérültek kezelésére, ugyanakkor nincs igazán jó megoldás, amit most az inverziós trauma példáján kerestül mutatunk be.

Az inverziós trauma klinikuma

Az inverziós trauma a lábfej külső oldalának kötőszöveti elemeket érintő sérülése, mely általában egy hirtelen, túlméretű, a fiziológiás mozgásteret jóval átlépő inverzió és plantárflexió vagy dorsalflexió kombinációjából alakul ki. A bicsaklás következtében kialakulhat egy funkcionális és/vagy mechanikus instabilitás. A mozgás közbeni fájdalom mellett funkciókiesés, nyomásérzékenység, véraláfutások és duzzanat jelentkezhet még. További gondot jelent az, hogy az inverziós trauma mellett kísérő sérülések is ki szoktak alakulni, ami jelentős kihatással lehet a gyógyulásra és az újbóli pályára lépésre.

Terápiás eljárások

Ma már sok terápiás eszköz van a kezünkben, ezek közül sokat a tudomány igen kétkedve fogad. Ezért 2007-ben Clisjen szerzői csoportja megvizsgálta, hogy a boka kibicsaklásban használatos terápiák vajon evidence based-ek? Bebizonyosodott, hogy pont az inverziós trauma akut szakaszában használatos hűtési terápia, elektroterápia, ultrahang nagyon kevés tudományos bizonyítékkal bír, hogy ilyenkor egyáltalán hatásosak lennének.

Eddig abból indult ki a tudomány, hogy egy akut esetben a bejáratott modell a PRICE: védelem, pihentetés, jegelés, kompresszió, felpakolás. Ennek jelentőségét viszont a gyakorlat igencsak kérdőre vonja, hisz úgy tűnik, hogy a pihentetés semmilyen különösebb védelemmel nem szolgál a szövetek számára. Sokkal inkább tűnik járandó útnak az optimális terhelés megválasztása: POLICE. (Erről már írtunk ITT). Ilyenkor a sérült szöveteket azonnal terhelés alá vonják, amivel a test fiziológiás alkalmazkodó képességéből a maximumot hozzák ki. Habár számtalan terápiának standard eleme a PRICE, mégis a legtöbb kutató azt mondja, a POLICE szerint kell eljárni.

Akut inverziós trauma Kinesiotapelése:

• mindig legyen elsődleges és alap cél a létrejött duzzanat és véraláfutás felszámolása, amivel a lokál keringési minőséget, a lokál kémiai miliőt (gyulladásos és fájdalom faktorok gyors elszállítása), a szövetek törmeléktől való gyors megszabadulását valósítjuk meg. A kinesiotape a „POLICE-t a PRICE helyett” nézetbe csodálatosan beleillik, ugyanis dinamikus rögzítés, így totális stabilizálásra és mozgásból kivonásra egyáltalán nem használható. Van stabilizáló ereje, de ez össze nem hasonlítható egy gipsszel, sínnel. A stabilizálásnak köszönhető minőségibben kivitelezett járás mind az akut állapotban képes segítséget nyújtani, mind pedig a későbbi rehabilitációban a folyamatos fascia-mobilizáció az, ami miatt a tapet még hónapok után se hagyjuk el.

Tape Tipp:

• a nyirokragasztásokat indítsuk egész magasról és ne féljünk sokat felragasztani, érje akár teljesen körbe a teljes lábszárat a tape-zokni. A tapeket nem feszítjük. A tape bázis mindig a centrum felé, tehát a szív irányába nézzen, hisz a tape oda viszi a nyirkot, ahol a tape bázisa van (ilyen felrakási mód mellett).
• A nyirokragasztás – ha jól van felrakva – igen effektív, képes 18-24 órán belül radikális nyirokelszállítást megvalósítani, így a tape már „nagy” lesz. Le kell cserélni és újra felrakni a megváltozott méretű lábra.
• Stabilizáló space technikával pedig 100%-os feszítésekkel rögzítsük az ízületet fiziológiás pozícióban. A tape felfele mutat, akár egy kengyel, így bizonyosan nem vágja el a nyirok útját a lábfejben, lábszárba. Keresztirányú, 30%-nál erősebb húzású tapeket duzzadt végtagra rakni tilos, ezzel sokat ronthatunk az állapoton.
• ha jó minőségű tape-pel akarunk dolgozni, ne akárhonnan szerezzük be, hanem INNEN
• hogy jól ragadjon a tape, alapvető dolgokat be kell tartani, ezekről ITT írtunk.

Marco Congia és Quastné Rigó Katalin

ORIOLUS-MED